Relaxáció

Relaxációban a kliens a terapeuta segítségével elsajátítja azt a képességet, hogy képzeleti képek ill. magában kimondott szavak segítségével képes legyen az izmok ellazulását előidézni testében.

A relaxációs módszerek arra irányulnak, hogy megszüntessék a szorongás testi és lelki tüneteit. A szorongást, mint érzelmi állapotot nem szükséges leírni sem, hiszen minden ember átéli ezt. A szorongás testi tünetei lényegében megegyeznek a pánikroham tüneteivel, esetleg intenzitásuk alacsonyabb szintű. A relaxáció szó szerint ellazulást jelent, s a legtöbb relaxációs módszer elsősorban az izmok ellazítására koncentrál. A szorongás egyik vezető tünete ugyanis az izomfeszülés, amit sokszor csak akkor veszünk észre, amikor ellazulunk. Ez az izomfeszülés okozhat egy-egy szorongató helyzetben akár izomlázat is, de fáradékonyságot, fejfájást, derékfájásokat is. Hogy az izomfeszülés és a lelki feszültség közt milyen szoros kapcsolat van, azt bizonyítja az is, hogy a szorongáscsökkentő gyógyszerek általában egyben izomlazítóként is használatosak. A relaxáció (és a hipnózis) egyik lényeges hatóeleme, hogy amit elképzelünk, azt a testünk meg is valósíthatja. Ez természetesen nem megy mindenkinek egyformán, de relaxálni mindenki megtanulhat.

Erre több rásegítő módszer is van, az egyik legelterjedtebb a progresszív relaxáció, melyben először megfeszítjük izmainkat, hogy aztán, amikor ellazítjuk őket, könnyebb legyen átélni az ellazulást. A másik ismert módszer az autogén tréning, amelyben az izomellazulást a végtagok és a test elnehezülésének elképzelésével érjük el.

Természetesen a relaxációs technikák révén nemcsak az izmok feszülését, hanem a szívritmust, vérnyomást, légzést és egyéb testi funkciókat is befolyásolhatunk kellő gyakorlás után. Fontos, hogy a relaxációt arra képzett, diplomával rendelkező szakember segítségével sajátítsuk el, mert hozzá nem értők kezében a relaxáció akaratlanul is veszélyessé válhat.

NLP

Az NLP a Neuro Lingvisztikus Programozás rövidítése, és egy olyan technikát takar, amely a kívánt jövőbeli célállapot elképzelésével, vizualizálásával dolgozik. Richard Bandler matematikus és számítógép programozó és John Grinder nyelvészprofesszor dolgozták ki az 1970-es években Kaliforniában.

Neuro: Az idegrendszerre utal, a külvilágból jövő információk érzékelésének különböző módjára (látás, hallás, tapintás, ízlelés és szaglás) és arra, hogyan kódoljuk élményeinket.

Lingvisztikus: A nyelvet jelenti, azt a képességünket, hogy a szavakon keresztül kifejezzük belső világunkat, beleértve a „hangtalan” nyelvet (mozdulatok, gesztusok) is, amely tükrözi gondolkodásunk szerkezetét.

Programozás: A komputerek világából kölcsönzött kifejezés, a gondolatainkban rejlő folyamatutasítások sorrendjére utal (mentális programok szerkezete), amely lehetővé teszi a kitűzött célok elérését. Ha megváltoztatjuk mentális programjainkat, megváltoztathatjuk viselkedésünket.


KIP

A KIP (Katathym Imaginatív Pszichoterápia, ejtsd: katatim) a Hanscarl Leuner által az 1950-es években kidolgozott imaginációs technika, mélylélektani pszichodinamikai alapokon nyugvó pszichoterápiás eljárás, amely a páciens által a terápiás helyzetben, relaxált állapotban megidézett belső képek (szimbólumok) elemzése, alakítása, továbbvitele révén ér el változást.

Nem egy passzív módszerről van szó, a páciens és a terapeuta aktivitása és nyitottsága nagyon fontos az előrehaladás érdekében. A KIP-terápiában sztenderd hívóképeket idézünk fel a klienssel. Ezek a motívumok úgy működnek, mint egy nyugodt víztükör, amire rávetülnek a vágyak, késztetések, elfojtások. Ezek értelmezése mélyreható változást indít el a páciens lelki életében. Ez a módszer alkalmas a mélyen elfojtott traumák megküzdésére vagy a nehezen kommunikáló személyek megnyitására, akár serdülő akár felnőtt kliensről legyen szó.

Azzal, hogy a terápia során le is rajzoljuk a belső képeket, és ezek további értelmezésre kerülnek, több szinten érünk el belátást, változást.

A KIP-módszer érzelmileg megindító, felkavaró; nem egy neutrális hangvételű beszélgetés, hanem egy közös utazás a páciens belső világába a szimbólumok segítségével. Ez az együttes élmény szintén hozzájárul a gyógyulás folyamatához.

Ego state ("én-állapot") terápia

Az EST a hipnoanalízis eszköztárának legfontosabb kelléke. Elmélete Federn-től ered, de magát a technikát először John és Helen Watkins írta le.

Hipnózist használva a terapeuta közvetlenül képes a személyiségen belül lakozó részekkel kommunikálni, azok interaktívan párbeszédbe vonhatók. Feltárhatják, hogy mikor keletkeztek, mi hozta létre őket, és mit próbálnak megvalósítani. Amit megpróbálnak megvalósítani az rendszerint bizonyos szempontból adaptív, kívánatos volt, de módszereik hosszútávon negatív következményekkel járhattak. A terapeutának ezért egy pozitívabb összefüggésben újra kell alkotni ezen célkitűzéseket.

Család- és párterápia

Az ötvenes években vette kezdetét az USA-ban. Európában lassabban, a hetvenes, nyolcvanas években vált jelentős elméletrendszerré és kezelési módszerré.

Feladata, hogy segítse a családot a megbomlott egyensúlyi helyzet helyre állításában, a család szerkezetének újra struktúrálásában. Ezek a változások a tünethordozó családtag viselkedésbeli változásához is vezetnek.

A családterápiás megközelítés vizsgálja a legkülönbözőbb lelki zavarokat / szorongást, depressziót, drog fogyasztást, skizofrén tünet együttest stb. / éppúgy, mint a gyermek magatartás zavarát, tanulási nehézségét, vagy valamely családtag lelki hátterű testi megbetegedését. Úgy tekint ezekre a jelenségekre, mint a rendszer megbomlott egyensúlyi állapotának jelzőire, mely ugyanakkor a már kórossá vált egyensúlyi állapotban segíti a rendszert a fennmaradásban.

Bármely családtag változása, a családon belüli, vagy külső esemény a rendszer, - a család - szintjén fejti ki a hatását. A család minden változásra a saját belső szabályai szerint reagál. Rosszul működő családokra jellemző, hogy ellenállnak azoknak a változásoknak, melyek a család életciklusának szükségszerű velejárói lennének. A gyermekek születése, vagy éppen leválása, az anya ismételt munkába állása, a nagyszülőkről való gondoskodás feladata vagy a szülők nyugdíjba menetele, napjainkban az önálló vállalkozói karrier indítása az alkalmazotti státusz helyett pl. olyan tipikus változások, melyek az egészséges kapcsolati rendszerrel bíró családokat is megterhelhetik. Rejtett, vagy manifeszt kapcsolati zavarok esetén gyakori, hogy ilyen életciklusbeli változás szükséglete kapcsán borul fel a családi egyensúly, és jelentkeznek a tünetek valamely családtagnál.

Hipnózis

A hipnózis egyfajta megváltozott tudatállapot, amikor a figyelem beszűkül. Az emberek döntő többsége hipnotizálható, bár különböző mértékben. A legtöbb ember közepesen hipnotizálható, de kis mértékben szinte mindenki. Leggyakrabban ülve történik, bár lehet fekve, szoba biciklin végezve, sőt futva is.

Az alváshoz semmi köze. Nagyon is aktív tudatállapotot hív meg, sőt!

Hipnózis segítségével előhívhatóak olyan, rég elfeledettnek vélt emlékek, amelyek a jelen szempontjából fontosak. S bár spontán módon felmerülhetnek olyan emlékek is, amelyek az előző élet emlékeire utalnak, ezen emlékek valódisága minden kétséget kizáróan nem bizonyított. Az átélt élmény azonban rendkívül valósághű, és érzelmileg megindító lehet.

A módszer elsősorban lelki betegségek és a lelki alapon kialakuló fizikai tünetek, azaz pszichoszomatikus betegségek esetén használható jól. Ilyenek például, mint a depresszió, szorongás, fájdalom, fóbiák, étkezési zavarok, emésztőszervi betegségek egy része, allergiák, asztma, bőrbetegségek.

Sajnos ez sem csodamódszer, ami azt jelenti, hogy egyszeri alkalommal még nem okoz gyógyulást -bár javulást okozhat-, viszont a több alkalmas munka lényegi változásokat okozhat.

 

Analitikusan orientált, dinamikus verbális terápia

Két személyes helyzetben, a pszichoanalízis alapelveit felhasználva történik. A kliens által hozott probléma és az ehhez kapcsoló asszociációi adják e módszer anyagát.

Mindenki életében adódnak olyan negatív élmények, melyeket akár korai életkorában, akár felnőttként élt át, de a kínzó érzések miatt elfojtotta azokat.

Az ilyen tudattalan tartalmak összefonódása komolyabb elakadásokat okozhat az egyéni fejlődésben, sokszor bizonyos területeken akár megakadásokat is okozva.
Együttműködésünk során a kliens nem kapja készen a megoldást, meg kell érte dolgoznia, ő a főszereplő.

Minden ülés többnyire az aktuális problémája megemlítésével kezdődik, majd boncolgatásával, az ok vagy okok keresgélésével folytatódik.

A kliens érzi a terapeuta intenzív figyelmét, minden fontos, ami eszébe jut, amit álmodik, minden, amit mond jelentőséggel bír.

A terapeuta értő figyelme és jelzései mellett dolgozik azért, hogy minél jobban megismerje önmagát, és cselekedeteinek mozgatórugóit.

A jövőbeli cselekedeteinél kamatoztatni tudja már megszerzett előrelátó képességét, önismeretét. Így jobban elkerülheti a frusztráló helyzetekbe, és ezzel életvitelét nyugodtabbá, érzelmileg kiegyensúlyozottabbá teheti. 

Az ülés heti rendszerességgel, ugyanazon az időpontban zajlik.  

Szociális Hatékonyság És Asszertivitás Tréning,
Avagy A Siker És Önérvényesítés Művészete

Megkapja mindazt, amit kíván? Magasabb fizetést, több elismerést, megértést, szabadidőt? Szófogadóbb gyerekeket, megértőbb férjet/feleséget és ügyfeleket?
A legtöbb ember nem könnyen váltja valóra álmait, mert nem akarnak az asztalra csapni - nem akarnak kellemetlenkedni - azon tépelődnek, mit fognak gondolni rólam, ha makacskodom?
Amit az élettől vagy másoktól kapunk, nem a szerencsétől vagy a véletlentől függ.
Tanfolyamunkon számtalan gyakorlat segítségével rögzíthetjük az önérvényesítés elméleti és gyakorlati tudnivalóit.

Amit nyer vele:

  • Rendszeres gyakorlással eléri kitűzött céljait
  • Önértékelése növekszik
  • Elégedettebb lesz önmagával
  • Régóta dédelgetett kívánságai válnak valóra
  • Előbbre jut a munkában és magánéletben
  • Hirtelen meglepően szívósnak bizonyul anélkül, hogy Rambóként vagy fúriaként kellene viselkednie
  • Megtanulja, hogyan mondjon kedvesen és rokonszenvesen nemet ott, ahol korábban le kellett nyelnie a békát
  • Javulnak a személyes kapcsolatai
  • Tekintélye minden vonatkozásban növekszik, mert aki érvényesíti akaratát, azt komolyan veszik
  • Kisugárzása erősödik, másokra nagyobb hatást gyakorol

Miért fontos az asszertív viselkedés?
Az asszertivitás, asszertív kommunikáció elsajátítása az élet minden egyes területén szerepet játszik. Több tudományos kutatás is foglalkozott azzal, milyen következményei vannak az alacsony asszertivitásnak és az alábbi összefüggéseket találták:

  • gyomor- és emésztőrendszeri betegségek-,
  • rákos megbetegedések-,
  • párkapcsolati-,
  • munkahelyi problémák-,
  • stressz kezelési problémák, krónikus stressz betegségek,
  • szociológiai nemzeti sajátosságokat is feltártak.

Ezzel szemben az asszertív embert megbecsülik nyíltsága, érthetősége, egyenessége miatt. Az asszertív viselkedés:

  • önkifejező
  • tekintettel van mások jogaira
  • őszinte
  • egyenes és közvetlen
  • ügyel mind a saját, mind a kapcsolat érdekeire
  • tanult, vagyis tanulható
  • aktív és kezdeményező
  • nehéz helyzetben maga és mások pozitív vonásait tartja szem előtt
  • az adott ember természetes jogait érvényesíti, anélkül, hogy kétségbe vonná mások jogait,
  • értékelésektől mentesen viselkedik, azaz nem címkéz embereket és viselkedéseket, kerüli az előítéleteket és a sztereotípiákat
  • akaratát, ellenérzéseit és érzéseit tisztán, egyenesen fejezi ki, úgy, hogy nem fenyeget és nem támad
  • képes a kompromisszumra

Ha nyíltan és egyértelműen fejezzük ki magunkat, akkor az emberek hozzászoknak, hogy bízhatnak bennünk, nem kell hátsó gondolatoktól tartaniuk.

Bejelentkezés
A tréning megfelelő csoportlétszám esetén indul.
Érdeklődés esetén, kérem, vegye fel velem a kapcsolatot! Kapcsolat




 
Kapcsolat:
+36 (20) 314 1517
  © 2011 - Német Borbála
  Design by {Dudu}