Üdvözlöm!

Német Borbála vagyok, Budapesten dolgozó Integratív pszichoterapeuta, felnőtt klinikai és mentálhigéniai szakpszichológus..

Életünk eseményei során gyakran kerülünk nehéz, megoldhatatlannak tűnő helyzetekbe.

A legtöbbször sikeresen vesszük az akadályokat, előfordul azonban, hogy úgy érezzük, megrekedtünk, elfogyott az erőnk, nem tudjuk, hogyan és merre tovább. Számos lelki és testi betegség alakulhat ki ilyen állapotokban.

Legyen szó erős szorongásról, pánikbetegségről, alvászavarról, depressziós hangulatról, emlékezetzavarról, vagy pszichoszomatikus betegségekről, mint a pikkelysömör (psoriasis vulgaris) vagy az ekzema, fontos tudni, hogy van kiút!

Gratulálok, hogy megtette az első lépést, hogy támogatást és iránymutatást találjon!

A kritikus helyzetek magukban rejtik a továbblépés lehetőségét, vízválasztóként hívják fel figyelmünket a belső változtatás-, a személyes fejlődés-, az új látásmód kialakításának szükségességére.

Egyedül, támogató családtagok, rokonok vagy barátok hiányában a legnehezebb és legidőigényesebb a kilábalás, sőt, sok esetben még ezek mellett sem könnyű.

Fontos egy megfelelő szaktudással rendelkező szakember felkeresése, aki támogató társ lehet a belső úton át vezető lépések megtételében.

Ha szakembert keres, jó helyen jár! Elérhető áron dolgozom, integratív módszer szemléletben.

Azzal, hogy segítséget keres és rátalált honlapomra, már megtette az első lépést az öngondoskodás, személyes problémájának megoldása és lelki egyensúlyának visszanyerése felé vezető úton.

Várom telefonos megkeresését!


Német Borbála

Integratív pszichoterapeuta, felnőtt klinikai és mentálhigéniai szakpszichológus.
+36 20 343 1573
info@nemetborbala.com

Az analitikusan orientált tanácsadói beszélgetések mellett imaginatív- és relaxációs módszerekkel dolgozom, mivel ez a problémák mélyebb megértését és feldolgozását segíti.
Várom,

  • ha úgy érzi egyensúlyban lévő élete hirtelen kibillent, ha lelki egyensúlyát elvesztette
  • ha krízist él át
  • ha életében nem várt, kellemetlen változás, vagy változások sorozata lép fel
  • ha az életére nézve komoly, nehéz döntés előtt áll és úgy érzi, hogy ezekkel a nehézségekkel egyedül nem, vagy nagyon nehezen boldogul

Kiemelt területek, melyben a segítségére lehetek:

Életvezetési tanácsadás

- életkori krízis
- élethelyzetben történt változás
- kapcsolatteremtési nehézség
- támogató közösség hiánya

Szorongásos panaszok és hangulatzavar
- nyugtalanság
- konfliktuskezelés
- pánik
- fóbia
- szorongás
- depresszió
- veszteség, elhúzódó gyászfolyamatok
- szakmai kiégés vagy burn-out szindróma

Önérvényesítés

- konfliktuskezelés
- kritika fogadás és kritika megfogalmazása
- szociális hatékonyság fejlesztés
- hogyan mondjunk „nemet?”
- kommunikációs készségfejlesztés

Pszichoszomatikus betegségek
- orvosi kivizsgálást követően

Lelki eredetű bőrbetegségek

- pszichodermatológiai betegségek
- bizonyos pszichés hátterű allergiák
- pikkelysömör
- ekzema

Emlékezeti-, figyelem- és koncentrációs zavarok

Alvászavarok

- elégtelen, vagy túlzott mértékű alvás
- éjszakai felriadás

Családi problémák, párkapcsolati problémák
- krízis
- házassági konfliktus
- válás
- szexuális problémák

Hogyan válasszak terapeutát?

Pszichiátert vagy pszichológust válasszak?

Azokban az esetekben, amikor felmerül, hogy a tünetek mögött van kimutatható szervi eltérés, vagy felmerül a gyógyszerszedés szükségessége, orvosi egyetemi végzettsége, testi betegségekre való rálátása s receptírási jogosultsága révén a pszichiáter az illetékes.

A pszichológus bölcsészettudományi szakon végzett szakember, nem gyógyszerel, a szomatikus megbetegedésekre nincs orvosi rálátása. Az egyetem elvégzése után a pszichológusok egy része mélyül csak el az egyéni pszichés problémák ismeretében, azok, akik klinikai irányban akarnak szakosodni. A szakvizsga letétele után ők kapják meg a klinikai szakpszichológusi címet. Eközben van lehetőségük pszichoterápiás irányban képezni magukat. Egyéb pszichológiai irányokban specializálódók pl. társadalmi, szociális kérdésekkel, marketinggel, stb. foglalkoznak.

Ki a pszichoterapeuta?

Pszichológusok közül csak a klinikai szakpszichológus lehet pszichoterapeuta a szakvizsga letétele után.
Miután az orvos vagy a klinikai szakpszichológus legalább egy terápiás módszerből módszerspecifikusan képződött és megfelelően elsajátította, teheti csak le a pszichoterapeuta szakvizsgát.

Pszichoterapeuta lehet a klinikai szakpszichológuson kívül még bármilyen orvos, aki elvégezte az ilyen irányú képzést. Érdemes tájékozódnunk erről részletesebben, mert a pszichoterapeuta csak akkor tud például gyógyszert felírni, ha az alapvégzettsége pszichiáter. És az sem biztos, hogy a pszichoterapeuta címet viselő szakember pszichológusi alapképzettséggel rendelkezik.

A pszichoterapeuta képzésen a pszichoterápia részletes alapelveit és egy pszichoterápiás módszert sajátítanak el a szakemberek.

Mikor érdemes/szükséges gyógyszert szedni?

Mára már szélesebb körben is kezd ismertté válni, hogy a pánikbetegségnek, depressziónak, szorongásoknak, alvászavaroknak, fóbiáknak, a skizofréniának hatékony, speciális gyógyszerei vannak. Talán kevésbé ismert, hogy több belgyógyászati betegség, illetve testi tünet esetében is pszichiátriai gyógyszerek hozhatnak enyhülést: például visszatérő hasmenés, irritábilis bélszindróma, szédülés, tartós, gyakori fejfájás, labilis, nehezen beállítható vérnyomás, viszketés, indokolatlan izzadékonyság ..., stb.

Hogy ezekben az esetekben szükséges-e a gyógyszer, azt a tünetek súlyossága vagy gyakorisága, a szenvedés elviselhetőségének mértéke, a mindennapi életvitel fenntarthatósága, a gyógyuláshoz rendelkezésre álló idő, stb. határozzák meg, s ez egyénenként mindenkinél más és más.

Érdemes tájékozódni, hogy a választott pszichiáternek van-e valamilyen módszerben pszichoterápiás képzettsége, mivel ezt a pszichiátriai szakvizsga nem tartalmazza. Viszonylag kevés pszichiáter vállal egyidejűleg gyógyszeres és pszichoterápiás kezelést is.

Amikor lelkileg összezavarodottak vagyunk, a pszichoterápia segíthet átalakítani a helyzetet olyan újrakezdéssé, ahol változtatva önmagunkon, választásaink többé nem ugyanolyan zsákutcákba visznek.

Mindez saját lelki működésünk megértésén keresztül vezet.

Milyen hát az a terapeuta, aki képes páciense lelkét úgy megerősíteni, hogy az az őt ért csapások, problémák, bizonytalanságok mellett felül tudjon emelkedni az önmagába nézés sokszor nehéz élményén is?

Az alábbiak az analitikusan orientált terapeutákra vonatkoznak, azonban egyes szempontokat érdemes bármilyen más terápiás irányultságú terapeutával kapcsolatban figyelembe venni.

A jó terapeuta

Minden szenvedésben van közös vonás. A jó terapeuta nem osztogat tanácsokat, hanem a kliens saját megoldásait igyekszik fejleszteni, bensőjében megvan a szükséges élmény, amely reflektálódik benne, és segít megérteni a páciens szenvedését. Érteni fogja önt, és már az első interjún olyan érzése lehet, hogy megértett, meglátott valamit, amit korábban nem. (Még ha az csekélység is, és messze van a megoldástól. Minél nagyobb a probléma ugyanis, annál több időt igényel a feldolgozása.) A jó terapeutával való első találkozás után úgy megyünk el, hogy érezzük hangulatunk, érzelmeink változását - ami a megértettség jó érzése mellett keveredhet fájdalommal is, hiszen nehéz érzések kerülnek elő ilyenkor. S később azt is, hogy van valamilyen kapcsolat köztünk, hogy meg tudunk nyílni előtte.

A jó terapeuta rezonál önre, az ön érzéseire, és át tudja alakítani a nyers érzéseket megértéssé. Határozott, de ugyanakkor gondoskodó is annyira, hogy ebben segíteni tudjon.

Gyakran elkeserítő, hogy valamilyen nagyon hozzánk nőtt, alapvető dologban kell megváltoznunk. A terapeuta szembe fog szállni e változás elleni tiltakozásunkkal. Önnek késznek kell lennie arra, hogy akár keserű igazságokat fogadjon el saját magáról. A jó terapeuta képes megfoghatóvá tenni azokat a dolgokat önben, amik nem az ön javát szolgálják, s elnyerni az ön együttműködését ennek leküzdésére.

Az alkalmatlan terapeuta

Aki tanácsokat osztogat és saját ötleteit igyekszik a kliensére mindenféleképpen rátukmálni, nem törődve a kliens saját megoldásmódjainak kibontásával.

Aki mindig megnyerőnek, barátságosnak tűnik, valójában elkerüli a problémás területeket, s nem ösztönzi változásra páciensét. Ilyenkor az ülés végén ürességérzet, vagy mindig (gyanúsan) kellemes, ellazult érzés jelentkezik.

Aki csak azt tükrözi vissza, azt ismétli, amit a páciens éppen mondott. Ilyenkor nem tud meg semmit érzéseiről, nem találkozik másik nézőponttal, s nem jut új ismerethez.

Aki teljesen érzelemmentesen és távolságtartóan bánik páciensével. Ha a terapeutának nincsenek érzései, akkor nincsen semmije sem, amiből megértést formálhatna.

 

A fenti összefoglaló N. és J. Symington: Hogyan válasszunk pszichoterapeutát? c. könyv alapján készült. A leíráselsősorban pszichoanalitikus módszert alkalmazó terapeutákra vonatkozik.

"Csak betegek vagy őrültek járnak pszichológushoz." 

Ez egy mitosz. Feltehetjük magunknak a kérdést, vajon betegség-e például a szomorúság?
Néhány ember nem hiszi, nem érti vagy csipőből elutasitja azokat a tényeket, hogy a lelki és mentális problémák valódiak.  A hazai köztudat szerint még mindig gyakran titkolni kell, mert megbélyegző, ha valakiről kiderül, ő pszichológushoz jár.
Ha valaki cukorbeteg, vagy magas vérnyomásos megbetegedéssel küzd, senki nem kérdőjelezi meg betegségét. Ugyanakkor ha valaki depresszióról, pánikbetegségtől vagy stressz megküzdési gondokkal küzd vagy terapeutához jár, gyakran hallhatja az alábbiakat:

„Csak a bolondoknak van szükségük terápiára!”
Vagy
„Nem vagy te hülye, old meg magad a problémáidat! A te problémád megoldható, nem vagy te őrült, mint egyesek.”
Vagy
„Azok akik terapeutához járnak mind gyengék, mert nem tudják kezelni a problémájukat!”
Vagy
„Nem tudom elhinni, hogy fizetsz azért, hogy egy idegennel beszélgethess a gondjaidról!”
Vagy
„Hagyd abba a hisztériázást és lépj tovább az életeddel!”

Bár ilyen könnyű lenne!

Ez a hozzáállás ahhoz vezethet, hogy sokan bár érzik, hogy egyedül nem tudnak megbirkózni gondjaikkal, mégsem keresik szakember segíségét, mivel azt gondolják az gyengeség, és szégyenlik magukat amiért gondjaik vannak.

Mindeközben a helyzet az, hogy a felpörgött életvitel és a gyorsan változó körülmények hatására világszerte rohamos tempóban nő a stressz okozta lelki vagy pszichoszomatikus megbetegedések száma. Magyarországon sajnálatosan a krónikus stressz az – elsősorban a középkorú férfiakat sújtó – idő előtti halálozás egyik legfontosabb oka (Kopp, Réthy, 2004).
Ezért a pszichés felkészülés, mind a megelőzés, mind a tünetekkel való megküzdés szempontjából elsődleges kell, hogy legyen. Nem is beszélve arról, hogy hány testi betegség alakul ki nem megfelelő életvezetés, szorongásos és más lelki megbetegedések bázisán.

Fontos tudni, hogy a stresszhatásra bekövetkező változások sokáig visszafordíthatók. A stresszkezelő képesség kimerülésével azonban testi és lelki tünetek alakulnak ki, melyek terápiás beavatkozással megfelelő irányban terelhetők.
Remélhetőleg hamar az is köztudottá válik, hogy a nem célravezető viselkedések melyeket környezetünktől, elsősorban családunktól elsajátitunk – felismerést követően megváltoztathatóak.

Ugyanakkor sok pszichés betegség – mint a major depresszió, a kényszer betegségek, az ADHD vagy a mániás depresszió és a szorongás mértéke, ahogy sok testi betegség is, például a pikkelysömör, az ekzema, a cukorbetegség bizonyos tipusa, stb. - genetikusan örökölhető, azonban pszichoterápiával ezekben az esetekben is eredményes, pozitív változást lehet elérni.

Kapcsolat felvétel!




 
Kapcsolat:
+36 (20) 343 1573
  © 2011 - Német Borbála